2014. május 4., vasárnap

3. rész

A szüleim elhívtak magukkal vacsorázni. Valami elegáns étteremben ültünk, mikor elnézést kérve a telefonommal a kezemben a mosdó felé indultam. Bent megbizonyosodtam, hogy egyedül vagyok, majd a márványpultra felülve fogadtam Szerelmem hívását.
- El, ezt most nagyon cseszhetem!- jelentette be köszönés nélkül.
- Mesélj!- kértem aggódva.
- Iszogattunk Harry-vel és kiböktem, hogy mennyire tetszik. Ő meg annyit mondott, hogy nem vagyok ezzel egyedül.- hadarta - Van valaki más is!- csuklott el hangja. Jaj, ne! Ez az én hibám!
- Figyelj, szívem! Akárki is az a másik, te jobb vagy!- biztattam.
- Miből gondolod? Lehet, hogy magasabb nálam, izmosabb és helyesebb!- szomorkodott tovább.
- Baby, tudom, hogy jobb vagy. Tudod honnan? A tökéletességet lehetetlen túlszárnyalni, te pedig tökéletes vagy!- érveltem.
- Mi van, ha ő férfiasabbra vágyik?- kérdezte.
- Szerintem ez a felállás megfelelne neki. Harry elég domináns alkat, egy macsót pedig nehéz irányítani.- biztosítottam.
- Kicsim, itt vagy?- szűrődött be édesanyám hangja.
- Le kell tennem! Ígérem, segítek Harry-vel! Kitartás!- köszöntem el, majd letettem. Kisurrantam az ajtón.
- Rendben vagy?- aggodalmaskodott.
- Persze, minden oké!- mosolyogtam ártatlanul.
- Na és kivel beszéltél?- érdeklődött.
- Louis...- motyogtam.
- Mit kell segítened neki Harry-vel?- pillantott rám gyanakodva. Anyám kedveli Lou-t, a melegeket viszont megveti.
- Mi?- tettem a hülyét. Legalább nyertem egy kis időt. Kamasz korom óta nem olyan erős a kapcsolatunk, hogy megbeszéljek ilyen dolgokat vele.
- Azt mondtad neki, hogy segítesz Harry-vel!- vetett rám szúrós pillantásokat.
- Ja. Csak elkalandoztam és eszembe jutott, hogy Lou-nál alszom ma. Az egyik ismerősöm érdeklődik Hazza iránt.- magyaráztam ki magam. Egy ideig még méregetett, majd vonásai ellágyultak és a legújabb kollekciójának sikeréről kezdett beszélni. Visszaültünk apuhoz és befejeztük a desszertet. Elvittek Lou-hoz, de szerencsére nem akartak bejönni, csak kitettek a lakás előtt. Harry nyitott ajtót. Louis nem volt otthon.
- Ha nem gond, megvárnám.- mosolyogtam halványan. Bólintott egyet, majd eltűnt a konyhában. Hamar visszatért két borospohárral. Töltött mindkettőnknek. Koccintottunk és lassan kortyolni kezdtem.
- Eleanor!- szólított meg, mire rápillantottam. - Könyörgöm ne kínozz!- húzódott közelebb.
- H-Harry!- nyöszörögtem.
- Csak érezni akarlak! Egyetlen csókot akarok!- motyogta majd cselekedett. Teljesen lesokkoltam. Az ajkai puhák és édesek. Tetszik ez a csók. Mielőtt válaszolhattam volna, az ajtó nyílt.
- Mi a fene folyik itt?- kiáltotta el magát Louis. Rögtön elrántottam a fejem. Lou mellettem termett, felrántott a kanapéról és a szobájába vonszolt. Az ágyára lökött, durván.
- Nem hiszem el! Simán hátba támadtál! Elhitetted, mennyire szeretsz, meg segítesz, aztán enyelegsz Vele! Tudod, hogy ő a legfontosabb!- ordibált.
- Ő csókolt meg engem!- kiáltottam vissza.
- Többé már csak egy ribanc vagy a szememben, semmi több!- suttogta. Itt pedig eltörött az a bizonyos mécses. Sírva fakadtam és lerohantam az emeletről.
- Hé, hé, hé! El! Mi történt?- kapott a karjai közé.
- Azt hiszem ennek vége!- közöltem, majd letöröltem könnyeim és egyenes háttal, látszólag büszkén hagytam el a házat.

***

Louis

Napok óta nem beszéltem Eleanor-al. Nem hiányzik. Azt mondta, segít, de megkerülve ezt, hátba támadott. Viszont Harry-vel sem fényes a kapcsolatom. Miután a védelmébe vette a csajt, vele is összevesztem. A többi sráccal is sikerült összetűzésbe keveredni, és még Paul is fel tudott húzni eléggé, hogy próba közepén elhúzzam a csíkot. Ezt persze ő nem hagyta, utánam jött és a nyílt utcán felkapott a vállára. Visszacipelt, akár egy komisz kölyköt. A visszaút nagy részében duzzogtam, de végül beláttam, hogy igaza volt. A próba után az öltözőbe vonultunk. A srácok gyorsan összekapkodták a cuccaikat és hamar kettesben találtam magam Harry-vel.
- Beszélhetnénk?- kérte Harry. Rá sem hederítettem, elindultam az ajtó felé. Egy pillanat alatt ott termett, belökte az ajtót és megfordítva a kemény fának lökött.
- Hallgass már végig, a kurva életbe!- kiáltotta el magát. Ijesztő volt. Egy pillanatra meg is hökkentett.- ÉN csókoltam meg El-t, nem ő engem! És amúgy is, ami köztetek van, az nem igazi, mit vagy úgy oda?- magyarázta.
- Itt történik az orrod előtt, de te semmit sem veszel észre belőle, ugye?- mosolyodtam el keserűen, majd kinyitottam az ajtót és kisurrantam rajta. Meg sem álltam a kocsimig. Bepattantam és hazáig tapostam a gázt. Furcsának találtam, hogy az előszoba ajtaja csukva volt. Szinte sosem csukjuk be. Két cetlit találtam rajta. Az egyik nekem, a másik Harry-nek szólt. Levettem a sajátomat és olvasni kezdtem.
Íme egy kis játék! Az előszoba ajtaja be van zárva. Hogy eljuss annak és a saját szobád ajtajának kulcsáig, végig kell csinálnod. A szabályok pedig:

  • Követned kell a cetliket
  • Csak a sajátjaidat veheted le és olvashatod el
  • Nem beszélhetsz erről senkinek sem
  • Mindent csak az utasítások szerint teszel
Remélem jól fogsz szórakozni! xx

Ismerős kézírás. Sejtem, hogy ki űzi velem az idióta játékait, de sajnos muszáj leszek végigcsinálni, ha be akarok jutni a lakásomba! Ez kész vicc! Na nézzük csak, mi az első utasítás.
Vásárolj egy új szerelést! A felső lehetőleg ing legyen! Ez komoly? Nagyot sóhajtva mentem ki a bejárati ajtón és teljesítettem az első feladatot. A blokk alján újra megláttam az ismerős kézírást. Szemben van egy büfé. Ott a mosdóban vedd át. Azt ajánlom, a harmadik fülkét válaszd! Komolyan ezt csinálom? Még szép! Akarom vissza a kulcsaimat! A mosdó ajtaján újabb cetlit találok. Menj a lenti címre. A cetlivel a ruháimmal a kezemben rohantam ki a kocsihoz. Egyre jobban érdekel, hová megyek. Beírtam a címet a GPS-be és meglepetésemre alig tíz perc alatt odaértem. Egy hotelszerűség. A recepciós szó nélkül a kezembe nyomott egy belépőkártyát és egy újabb cetlit. Egy szoba szám volt rajta. Kaptam némi eligazítást. Rá kellett jönnöm, hogy ez sokkal inkább egy rendezvényterem. Csodás kilátás nyílt egy kertre. Temérdek színben pompázó virágok. Egy kis sziklás tóval, felette apró, de masszívnak látszó fahíddal. A faltól falig ablak előtt egy alak állt és a panorámában gyönyörködött. Ahogy beljebb léptem, felismertem.
- Louis!
- Harry!- szóltunk egymáshoz.
- És Eleanor!- lépett elő a lány egy szélső ajtón.
- Magyarázatot kérek!- füstölögtem. Mi a fenéért rángatott minket ide ez az agyafúrt boszorka?
- Először Harry-vel beszélgetek! Majd ha lehiggadsz, hozzád is szólok néhány szót!- felelte sértetten. Még ő kapja fel a vizet? Na ne röhögtess!

3 megjegyzés:

  1. Nem rég találtam a blogodra, nagyon tetszik és ötletes! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik és kíváncsi vagyok mi lesz a köviben, kérlek siess vele! :D

    VálaszTörlés
  3. Jó ötlet a blogod témája.....nagyon tetszikXD

    VálaszTörlés