14. rész

Sziasztok! Újra itt egy rész, hosszú kihagyás után. Nem akarok magyarázkodni, mert igazából nem fogok indokok mögé bújni. Az igazság az, hogy nagyon sűrű a nyaram, azon kívül pedig se ötletem, se kedvem nem volt az íráshoz. Ha eddig tehetségem volt hozzá, nos, azt hiszem azt is elveszítettem. Már nem megy annyira, mint eddig. Próbálom tartani a színvonalat, majd meglátjuk, hogyan sikerül. Minden esetre, jó olvasást! xxx


Louis

Az adu a kezünkben volt, így semmi sem akadályozott meg abban másnap reggel, hogy Harry ölében ülve szerelmes csókokat lopjak. El sétált ki nyúzottan a szobából, majd vonásait bearanyozta a jókedv, ahogy meglátta a kis jelenetünket. Nem sokkal később megjelent a másnapos drámakirálynő. Ódivatú, túljátszott mozifilmbe illő sikoly törte meg az eddigi kellemes csendet. 
- Mi a fészkes fenét műveltek ti ketten?- sipítozott. Komolyan azt hittem, elájul. Bár úgy lett volna!
- Nem tudom, mondd meg te!- rántott vállat Harry. Imádom, mikor ilyen pimasz.
- Ezt akarod, Harry? Tőlem akarod hallani? Hát jó! Mocskos buzik módjára faljátok egymást. Gyomorforgató!- köpte felénk a szavakat. Eleanor arca szemtelen mosolyra derült.
- Kicsit álszent duma ez tőled!- mondta, mire Caroline arca betorzult a félelemtől, majd arrogáns fintorra cserélte a rémületet.
- Miről beszélsz? Sokat ittál az este, kicsi Eleanor!- vigyorgott. Érezte a győzelmet.
- Ó, csak a leszbikus kalandról, amit ajánlottál. Összekeversz magaddal, Caroline!- vizsgálgatta unottan a körmeit El. Touché! 
- Fogd be a kibaszott pofádat, te száraz kurva!- fortyant fel egy pillanat alatt. Szerelmemmel nevetésünket visszafojtva figyeltük a nő kétségbeesését. 
- Meg szeretnéd nézni a videót?- kérdeztem, mire feje a vörös összes árnyalatában játszott.
- Na jó, mit akartok azért,hogy töröljétek?- szipogott. Ó, kislány, nem eszik azt olyan forrón...
- Semmit. Törölni nem vagyunk hajlandóak. Elzárjuk mindenki elől, cserébe egy icipici szívességért.- szólalt fel Szerelmem.
- Azt akarjuk, hogy tartsd a mocskos szádat azzal kapcsolatban, amit aljas módon kihallgattál és takarodj Harry életéből!- vicsorgott rá Eleanor.
- Nos, rendben, ez megoldható.- bólogatott. Ennyi?
- És mi lesz, ha mégis elszólja magát?- tetettem tudatlanságot.
- Ó, ez nagyon jó kérdés, Szerelmem!- nyomott egy lágy puszit az arcomra Harry- Amint a fülünkbe jut, a videó azonnal fent lesz a legtöbb ismert videómegosztón. Ráadásul nincs semmi bizonyítéka, nekünk pedig van.- felvillantotta negédes mosolyát.
- Felfogtad az egyességet te riherongy?- mordult rá újra El. Vajon mi ütött belé?

***

- Baby!- hallottam Szerelmem édes hangját az emeletről. Elvonult telefonálni, már vagy egy fél órája. Levettem az olvasószemüvegem, megdörzsöltem kicsit a szemem, majd a könyvemet is félretéve felkoslattam a szobánkba.
- Igen?- álltam meg az ajtókeretbe kapaszkodva. Sohasem fogok betelni a látványával! Az ablak előtt állt, karjaival átölelve magát, kezében tartotta a telefonját. Nagyra nyílt, kíváncsi szemekkel vizsgálta az előtte elterülő világot. Magas, karcsú alakja felém fordult. Laza, szürke kötött pulcsiba bújtatott karját felém nyújtotta. Feszes farmere látni engedte csinos lábait. Lassan felé sétáltam. Jóleső melegséget éreztem ölelése hatására. Magának háttal fordítva mellkasához vont és együtt bámultuk a szürke eget. Néha egy-egy villám világította meg arcunkat. Időnkét mennydörgés rázta meg az ablakot, de mi nem tántorodtunk el. Mintha szerelmes ölelésünk megvédene minket mindentől. Bárcsak!
- Anyu hívott. Gemma otthon van.- közölte, az átlagnál rekedtebben, a hosszas hallgatás miatt.- Azt akarják, hogy én is hazamenjek.-hangja elgyötört.
- Ó, ez remek! Elég régen jártál otthon. Mikorra tervezed az indulást?- érdeklődtem. Természetesen nem akarok tőle egy pillanat erejére sem elválni, de tudom milyen az, mikor az ember hiányolni kényszerül a családját.
- Azt mondtam anyunak, hogy megpróbálok hazaugrani, de azt hiszem, nem fogom megtenni.- sóhajtotta. Szembefordultam vele meglepettségemben. Volt már olyan, hogy ne akart volna hazamenni? Hisz imád a családjával lenni!
- De, miért?- értetlenkedtem.
- Nem tudnék a szemükbe nézni. Egyikük sem tud rólunk.- motyogta. Majdnem felkuncogtam az arckifejezésén. 
- Édes, haza kell menned! Régen láttak és hiányzol nekik! Azon felül pedig a mindenük vagy, ha bejelentenéd, hogy egy kecskét akarsz feleségül venni, azt is elfogadnák!- fogtam arcát a kezeim közé. Halkan kuncogott a hülye feltevésemen. Apró csókot hagytam puha ajkain, majd homlokát az enyémnek döntöttem. 
- Gyere velem! Azt akarom, hogy fogd a kezem, amíg bevallom a családomnak, mi is vagyok valójában.- kérte. Picit bólintottam, majd a csengő hangjára szétrebbentünk. Harry elindult ajtót nyitni, a nappaliból hallottam Joker veszett csaholását- nem szereti a csengő hangját- 
- Úristen, Louis!- ordított Harry, mire azonnal rohanni kezdtem. Mikor mellé értem, azt hittem, elájulok. 
- Alig van eszméleténél! Hívd a mentőket!- motyogtam Harry-nek, aki még mindig csak bámult.- Csináld már, mert itt fog meghalni a lakásunk ajtajában!- kiáltottam, miközben egy könnycsepp futott végig az arcomon.