12. rész

Nagy nehézségek árán, de megérkeztem az új résszel. A fordítás utolsó része még később jön csak, de tudjátok, ami késik, nem múlik. Megpróbálok igyekezni vele. Addig is, jó olvasást! xx



Harry

Hatalmasra nőtt, csillogó kék szemekkel bámult rám. Valószínűleg sokat jelentett neki, amit mondtam. Annak a pár hétnek, amit külön töltöttünk, minden napja kínkeserves volt. Tudom, én magam mondtam, nem szedek fel lányokat néhány alkalomra, de Louis hiánya kifordított magamból. Egyébként minden lány tudta, ha csak a szíve mélyén is, hogy semmi komoly nem lehet köztünk, ugyanis nem hitegettem őket. Még mindig egymást bámultuk, mikor meghallottam Caroline-t az emeletről. Szerelmem látványosan megforgatta a szemét, majd ki akart húzódni a karjaim közül, de visszatartottam.
- Tudnod kell, engem is idegesít már! -közöltem. Lépteket hallottam a lépcsőről, majd gyors csókot loptam ajkairól, amolyan lélekerősítő gyanánt. Louis a szekrényhez lépett egy tányérért, mikor Caroline megjelent. 
- Szendvicset csinálsz? Passzolj egyet nekem is!- szólt oda Louis-nak, miközben a konyhasziget mellett ülve feltette a lábát. Felvont szemöldökkel fordultam felé.
- Harry-nek is!- tette hozzá. Ez kész!
- Gyere ide, Baby!- szólítottam meg, mire Louis megrándult, mintha csak belé rúgtam volna egyet. Vetettem rá egy bocsánatkérő pillantást. Caroline kezébe adtam egy kést, Ő pedig értetlenül pislogott rám.
- Boo nem a rabszolgád! Ha éhes vagy, készítesz magadnak kaját!- reccsentem rá. Megrezzent a telefonom, jelezve, hogy ideje készülődnünk a stúdióba. 
- Lou, készülj, hamarosan indulnunk kell. Caroline, elvihetünk egy darabig.- vetettem oda, majd felszaladtam az emeletre. Gyorsan tusoltam egyet, majd bokszerben állítgattam tincseimet, mikor Louis jött be. 
- Öltözz fel! Így beindítod a fantáziámat és elárulom, nem szeretnék álló farokkal énekelgetni, vagy dalt írni.- szólt oda nekem félvállról, miközben lázasan keresett valamit.
- Nem is csodálom, hogy ilyen testtől beindulsz!- feleltem kacéran, befeszítve izmaimat. Pislogott két kicsit, majd feladta a kutatást.
- Nem láttad a borotvámat?- kérdezte. Válaszra nyitottam a szám, de beelőztek. 
- Kölcsönvettem, de nem hiszem, hogy szívesen használnád.- dugta be a fejét Caroline az ajtón, majd el is tűnt. 
- Hülye kurva!- sziszegte fogai között. Odaléptem hozzá és csípőjénél fogva közelebb húztam magamhoz.
- Nem baj, szerintem szexi vagy borostával!- simítottam végig arcán. Huncut mosollyal vont magához egy csókra. 
- Menj, öltözz, különben elkésünk!- suttogta. Legszívesebben magunkra zárnám a fürdőszoba ajtaját és a zuhanykabinnak döntve dugnám meg! De igazságtalan világban élünk, így most mennem kellett felöltözni. Louis vállalta a sofőr szerepét, én pedig mellette ülve unatkoztam. Kezem combjára simítottam, majd egyre feljebb markolásztam.
- Harry, meg akarsz minket ölni?- kérdezte fojtott hangon. 
- Mi az Billy, nem bírod a szexuális frusztrációt?- vigyorogtam rá.
- Billy? Miért becézed a második nevemet?- röhögött.
- Mert vicces.- feleltem egyszerűen. 
- Azt hiszem, igazad van, Eddy.- vigyorodott el. Arcélét kezdtem tanulmányozni. Csodás, csodás vonások! Az ajkai, mintha angyalok vésői alkották volna,  férfias metszésű állát reggeli borosta tarkította. 
- Mi az?- kérdezte, mikor megálltunk. Édesnek találtam zavarodottságát. 
- Nem tudom, mi jót tehettem előző életemben, amiért ekkora mázlista vagyok!- loptam gyors csókot ajkairól. Még akkor is pirult, mikor beértünk a stúdióba. Köszöntöttük a többieket, majd vártuk az eligazítást. Producer helyett azonban Paul társult hozzánk. 
- Na srácok! A helyzet a következő: felkértek minket egy jótékonysági koncertre. A bevétel a halott katonák özvegyeinek és családjának megsegítésére menne.- mondta. Ez nemes célnak tűnik. 
- Csak mi lépünk fel?- érdeklődött Zayn. Jogos kérdés.
- Igen- felelte Paul. 
- Nekem van egy ötletem.- szólalt fel halkan Szerelmem. Mind várakozón néztünk rá, így folytatta.- Megkérhetnénk még pár híres havert, hogy lépjenek fel ők is. Lehetne egész napos program, arra többen eljönnének.- vont vállat szégyenlősen. 
- Arany szíved van, Boo!- nyomtam egy puszit arcára. 
- Esetleg csinálhatnánk azt, hogy a koncert után mondjuk mind valami programot csinálunk. Én mondjuk portrét rajzolok, Niall gitározhatna.- töprengett tovább Zayn.
- Ez nagyon jó, srácok! Az alapítvány vezetője odáig lesz ettől!- örvendezett Paul. Ment és fel is hívta, így mi is neki kezdtünk a szervezkedésnek. Niall beszélt a 5SOS srácokkal, én felhívtam Ed Sheeran-t, Zayn Perrie-t. Persze mondtuk nekik, hogy aki csak eszükbe jut, hívják fel. 
- Li, tudom, hogy ez nagy lelki erőbe kerülne, de nem tudnál beszélni Dani-vel? Tök jó lenne, ha táncolnának.- kérlelte Lou.
- Ha ezzel segíthetek rengeteg családon, márpedig segíthetek, akkor nem téma!- mosolyodott el, majd tárcsázott. Szemöldökeit összevonta, miközben várta, hogy válaszoljanak hívására, majd arca ellágyult, mikor meghallotta a lány hangját. Alig bírt megszólalni, utána pedig áhítattal hallgatta, ahogy beszél Dani. Akármennyire igyekszik szeretni Sophia-t, sohasem fogja mással ugyan azt érezni, mint a volt barátnőjével.

Eleanor

Perrie-vel jót beszélgettünk, sok minden más mellett mesélt az esküvőről és megmutatta a ruhája terveit. Úgy érzem, az évszázad leggyönyörűbb menyasszonya lesz. Akármennyire jól is telt az idő, kezdtem sajnálni Lou-t, amiért ott hagytam Harry-vel, meg azzal a boszorkánnyal, így siettem vissza. 
- Sziasztok, megjöttem!- kiáltottam, mikor letettem. 
- Nem hiányoztál!- szólt vissza Caroline a kanapéról. Nagyon otthonosan érzi magát. 
- Az érzés kölcsönös. Hol vannak a srácok?- kérdeztem.
- Hm, nem is tudom pontosan. Stúdióba mentek, vagy talán egy hotelbe, hogy együtt tölthessenek egy kis időt kettesben?- töprengett. Kezem szám elé kaptam. Hogy a fenébe jött rá?
- Kisült az agyad a szoliban? Miről beszélsz?- tettem a hülyét.
- Jaj Eleanor! Nem érzed magad szánalmasnak? Két köcsög közé szorultál! Pedig tudom, hogy nagyon szereted Louis-t!- sétált felém. Testemben túltengett a düh, nem tudtam gondolkodni. Elkaptam a haját és egy falig rángattam, aminek nekilöktem. Torkánál fogva tartottam mozdulatlanul.
- Ha ártani merészelsz nekik, én kikaparom a szemeidet, megértetted?- fenyegettem.
- Olyan naiv kislány vagy!- cirógatta meg az arcom.- Örökké Cupido-t akarsz játszani? Mert ez lesz így a sorsod! Ha mindig az elérhetetlen meleg szerelmed után loholsz...
- Biszex.- javítottam ki.
- A sztori szempontjából lényegtelen. Akkor sem vagy Harry Styles.- mondta. Beláttam, igaza van. Sosem leszek jó Louis-nak. De miket beszélek? Már régen nem csak Louis miatt játszom ezt a játékot. Ők ketten a barátaim és kiálltak mellettem!
- Tudod mit? Van egy ajánlatom! Ha ráveszed Harry-t, hogy velem maradjon, akkor nem kürtölöm világgá a titkukat.- mondta.
- Rendben, megteszem, amit tudok!- fogtunk kezet. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és az öt srác csörtetett be rajta. Elrántottuk egymástól a kezünket.
- Száraz kurva- sziszegte.
- Pedofil ribanc.- vágtam vissza.
- Milyen jól kijöttök egymással, csajok!- nevetett Niall. Meséltek nekünk a jótékonysági eseményről, aminek szervezésébe öntörvényűen szálltak be. Engem teljesen elvarázsolt a nagylelkűségük, Caroline azonban nem értette a lényegét, ráadásul próbált Harry-hez is közeledni, aki taszította őt. Jelentőségteljesen pillantott rám, jelezve, hogy kezdjek valamit az ellenállással. Figyeltem még egy ideig, mire Caroline elővette a telefonját. Twitter volt rajta megnyitva Jaj, csak azt ne!
- Harry!- szólaltam fel, belevágva így Zayn mondatába. A konyha felé biccentettem, Göndör pedig követett.
- Baj van, El?- kérdezte aggodalmasan. Hatalmasat sóhajtottam.
- Elég nagy. Caroline tud rólatok! Viszont ha vele maradsz, megtartja a titkot.- húztam el a számat.
- Hát ez...- ordított fel, de befogtam a száját.
Minden rendben, Haz?- kiáltott Lou.
- Igen, persze!- feleltem, vidámságot erőltetve a hangomba.
- Éppen csak visszaszereztem, máris le kell mondanom róla?- suttogta. Jáde szemei dühösen szikráztak. Teljesen meg tudtam érteni.
- Nézd, én hajlandó vagyok segíteni, hogy titokban együtt lehessetek. De ha rájön, nem sok mindent tehetek.- vontam vállat.

***

Eljött a jótékonysági rendezvény napja. Rengeteg híresség volt ott szétszóródva. Aki éppen nem a színpadon tevékenykedett, az beállt az ételes és italos sátrakhoz, rajongókkal beszélgetett, vagy mással igyekezett több látogatót csalogatni. A srácok koncertje előtti sürgés forgásban Louis hirtelen megállt mellettem.
- Olyan álszent vagy!- vont félre.- Rávetted Harry-t, hogy maradjon Caroline-al, csak azért, mert így veled foglalkozok? Ez szánalmas!- oltott. Először nagyon igyekeztem, hogy megmagyarázhassam, de betelt a pohár. Ilyennek ismert meg?
- Tudod mit, Louis? Higgy, amit csak akarsz! De amikor rájössz, tévedtél, ne gyere könyörögni a bocsánatomért, mert kurvára nem fogok megbocsátani!- ordítottam rá és kiviharzottam a backstage-ből. Dühösen csörtettem előre, mikor valaki elkapta a karomat.
- Hé, El, hová ilyen sebesen?- érdeklődött Luke.
- Ne haragudj, de most nem alkalmas.- próbáltam meg kihúzni a karomat a szorításából.
- Na jó, látod azt a szép nagy épületet szemben? Az egy hotel. Ott szálltunk meg a srácokkal. Mi most ketten szépen felmegyünk a szobámban, lehiggadsz és elmeséled, mi történt veled!- közölte tényként. Néztem arcát. Olyan ártatlanul csillogtak kék szemei. Segíteni akar rajtam. Most az egyszer lehetek én, akinek segítenek, nem? Felém nyújtotta kezét, én pedig egy pillanat hezitálás után elfogadtam. Átszaladtunk a zebrán és felmentünk a szobába. Bent leültem az ágy szélére. Kaptam egy pohár üdítőt, Luke pedig türelmesen várta, hogy megnyugodjak.
- Szóval?- fordult felém. Én pedig elmondtam neki, hogy egy hülyeség miatt összekaptunk. Hogy mindig én vagyok, aki a hibás, pedig mindenben próbálok neki segíteni.
- Ezek komoly dolgok!- nyomott a kezembe egy pohár whiskey-t. Láttam, hogy nála is van.
- Um, biztos, hogy te azt megihatod?- pillantottam a poharára.
- Egy senkinek sem árthat.- kacsintott rám. Hm, huncut. Louis is ilyen volt, mikor megismertem. Ajakpiercingje a pohárhoz koccant, ahogy ivott belőle. Furcsa, de neki jól áll. Sohasem jött be a piercing. Azon kaptam magam, hogy az ajkait bámulom és meg akarom csókolni.
- És mit fogsz csinálni?- kérdezte.
- Megcsókolni.- pusmogtam, majd észrevettem magam.- Úgy értem, hagyom a fenébe. Nem futok utána, ha mindig ilyen dolgokat feltételez rólam.- vontam vállat.
- Azt mondtad először, hogy megcsókolni? Mármint, engem?- nézett mélyen a szemembe. Szép volt, Eleanor! Sikerült leégetned magad! 
- Uhm...-nyöszörögtem, de félbe maradt a válasz, ugyanis ajkait enyémeknek nyomta. Ennek bizony nem lesz jó vége...